Ti-Jan é Dyab-la

Pyès Teyat a
Derek Walcott
Nobèl litérati 1992

Mofwazaj a
Ogis M'Bitako
adan kréyòl gwadloup a


Ti-Jan é Dyab-la
Ti-Jan é Dyab-la
2003. ISBN 2-852275-033-3, Ed. Désormeaux, Lamentin, Martinique.

Derek Walcott : Moun Sentlisi. Mèt-a-Mangnòk adan powèzi é téyat. Dépi avan i té trapé Nobel a litérati an 1992, moun toupatou téja tann palé dé bèlté a fòs a liv a-y...

Ogis M'Bitako : Moun Gwadloup. Ka matshé an kréyòl. Mi dézyèm katèl a-y pou menm goumé-la : fè lang-la fwitayé wouvé zèl shayé nou monté lwen adan fòs a kilti annou...

Ti-Jean and His Brothers, sé on mèt mosotéyat Misyé Derek Walcott matshé anlé kanman a kont ka kouri toupatou adan Karayib-la anlé défyé Dyab-la ka défyé sé Neg-la pou-y manjé yo lè yo pèd... Jousjou Ti-Jan, toupiti ti mongongnon, vin pwan kanpo douvan-y. Ka on goumé konsa pé byen bay, tousa fòs kont tousa hak ?

Tout shalé a jennès a Misyé Wlcott adan ti mosotéyat-lasa, ka montré nou kijan tout bobo tini longan a-y, kontèl lèwvwè lennmi a-w pi fò ki-w, si ou pi wé ki-y, ou sèten bat li: fòs pa tout! Kifè sé an men annoumenm divini annou yé.

Pawòl douvan ba Ogis : Lang sé lanj !

Lè yo di : "lang sé baton", pa konpwanndi sé baton pou ba moun kou, pou ba moun kout lang Awa, lè yo di lang sé baton, sé pou di lang, menmjan èvè on baton, la pou rédé moun monté mòn.

Ni moun ka kwèdi yo ni pou yo sèvi èvè lang konsidiré on fèrman pou goumé. Kèlanswa lang-la, lang pa fèt pou goumé.

Lang fèt pou rédé-nou rèsté yonn a lòt. Kisé lang palé, kisé lang maké, lang-la fèt pou rédé-nou lonji lanmen.

Ni moun ka konpwanndi lang a-yo sé ta-yo tousèl, pou yo, moun lòtbò pa andwa ni vlé chèché palé-y, ni vlé sèvi èvè-y pou konpwann moun ka palé lang-lasa. Yo ka di : "lang an-nou sé tan-nou, fo pa nou montré étranjé palé-y". Las di, padavwa, pon lang pa ta pon moun : lang sé lang a limanité.

Ni moun té ké vlé lang a-yo pa frékanté pon dòt lang, pou pon mo a lòt-la pa vin sali lang a-yo. Yo té ké vlé lang fè lagè yonn évè lòt toulongalé jisatan ta-yo rété tousèl tousèl a-y é disparèt pran larès. Malérèzsò, lang mansousyé sé kalité lidélasa, lang enmé fè lang èvè dòt lang, épi aprèsa yo ka pitité yo ka viré fè dòt lang ké pwan balan a-yo. Sé konsa kréyòl an-nou vwè jou, é sé konsa tout lang ka fèt. Toultan ké ni moun ké ka palé asi latè, toultan lang ké kontré èvè lang, lang ké pitité toulongalé. Sé vi a lang ki konsa. Sé lavi-la ki konsa: Lang ka fèt, ka viv vi a-yo, ka pitité é ka mò. Alòs annou arèsté vlé lang kréyòl an-nou rèsté vyèj, sé konsa lang ka vin koklèch, ka vin branhangn é ka mò.

Lang kréyòl an-nou fèt an tan lèstravaj, fanmi a fanmi an-nou lésé-y ban-nou, pou nou kontinyé fè-y viv konsidiré on lanj, kivédi grenn nou ni pou simé. Lè on moun ka planté kèlanswa viv, fo pa i janmé manjé oben vann tousa i rékòlté, i ni pou i gadé on pa pou wouplanté, sé sa yo kriyé lanj. Kifèwvwè nou ka di pou nou sanblé tousa adan onsèl pawòl-kout: lang sé lanj.

Lang sé chenn, chak jénérasyon sé on maya chenn-la, fo pa nou konpwanndi sé nou ki prèmyé moun adan chenn-la : té ni moun avan nou, ké ni moun apré nou.

Two présé pa ka fè jou wouvè, dousouman pa ka kasé kabwèt. Nou té ké vlé ba lang-la fwèt, fè-y pòté mannèv, vwè kijan nou ka fè-y vansé pli vit ki van. E poukisa ? pa bizwen kasé kabwèt-la, lang ka pran balan a-y ki ta-y é Iè nou vlé fòséy nou pé rivé voyé-y an senmityè. Sé mizi an mizi grenndiri ka plen sak diri...

Woulo ba Ogis !

Ogis M'Bitako sav on pèp pé ni plizyè lang, mé sé onsèl menm pèp-la padavwa yo ni menm istwa-la, sé menm kwayandiz-la. Alos nou ni pou nou fè pasé sa ki adan on lang adan onlòt pou noutout konpwann nou adan menm kannòt-la, pou nou rété yonn a lòt.

Adan tout péyi Karayib-la, noutout konnèt Ti Jan oswa Ti Chika, oben Konpè Lapen. Yo ni menm mantalité-la, yo pa ni lanjan, yo pa ni tèlman fòs, mé yo asi latè ka bat é débat pou yo kontinyé viv. Yo ni yenki sèvèl a-yo pou yo goumé kont kisé Dyab, kisé Béké, é menm jis délè kont Bondyé limenm !

Derek Walcott maké pyès-lasa an lang anglé, Ogis li-y, i woukonnèt Ti-Jan é frè a-y adan kont kréyòl Gwadloup i té konnèt, kifè i mété-y an kréyòl ban-nou. Sa Ogis pa té sav, sé adan Karayib-la an Dominik, yo té ja mété pyès-lasa an kréyòl osi é yo té jwé pyès-la Wozo (Roseau), an 1984 ! Tousa pou di noutout Péyi-la sé menm Karayib-la é kon tipawòl-la ka di: pli pré légliz sé kloché.

Woulo ba-zot, pou zòt pran tan li pyès-lasa: Hak pa ka rivé si nou pa ni fòs é kouraj! Kenbé kè, sé zyé ki lach

Ektò, Kapèstè, 18 maws 2003

Hector POULLET

Dabòpouyonn

Sété on jouswè an Katrèvendiznèf, an té ay fè on ti karé aka Sentélwa, adan T.A.N.-la (Théâtre de l'Air Nouveau). Lèwgadé, an tonbé léta lè an tonbé anlè PLAYS FOR TODAY, on liv Longmann Caribbean Writers té fè é twa mòsotéyat a Karayib-la andidan boyo a-y : Man Better Man a Herrol HILL, An Echo in The Bone a Denis SCOTT é Ti-Jean and His Brothers a Derek Walcott.

An pa fè ni yonn ni dé, an mandé yo prété mwen-y. Tan mwen té rivé akaz, an téja manjé Man Better Man. Adan on batzyé, an fin bat é An Echo in The Bone. Lè sonmèy vin pwonmlé anlè balkon a zyé anmwen, an mandé kafé-fò on pal, é an valé Ti-Jean and His Brother. Douvanjou, apa blag, an téja wouli-y : i téka plè mwen menm !San kalkilé hak, san menm shashé konpwann ka i téka rivé, an touvé mwen ka kopyé Ti-Jan adan òdinatè anmwen. An menm balan-la, an téjaka mofwazé-y, piplis davwa li an téka li-y, sé an kréyòl i téka rivé an tanndé anmwen... Lanmenmla, an kalkilé sa té-é bon si anglé-la té anlè on paj é kréyòl-la fas a-y, é an désidé mèt on dékatman la an té-é santi fo té-é ni yonn. An pa menm té pé dèviné gaz sa tékay banmwen parapòt a otorizasyon : ki ta Misyé Derek Walcott limenm, ki ta sé moun-la i ni dwa a liv a-y pou édisyon-la, h ta sé mounla i ni dwa a liv a-y pou téyat-la.

Travay-la téja paré dèpi avan Nèg Mawon té parèt. Lidé anmwen, é sé sa i fè mwen tshenbé, sété mèt on bèl liv on moun annou matshé bannou é kilti annou an men a fwè é sè anmwen mwen té pòté on fòs ba yo, on fòs ba lang annou, on fòs ba kilti annou. Anplis, an kalkilé on moun téké pé ay jwé-y onlokoté oti kréyòl sé lang natif-natal, kontèl Ayiti, Donmnik, Gwadloup, Matnik, Réignon, Séshèl, Sentlisi..., épi dòt koté ki tin plis moun ka palé lang annou ki adan péyi annou (Pari, Lond, Nouyòk, Mayami, Kébèk...), tousa, pou ba lyannaj annou plis balan, davwa sa téké rann nou pi djòk.

Pou zafè a mofwazaj-la, davwa li an téka li Ti-Jan sé an kréyòl i téka sonné an tèt anmwen, an kwè sa i téka konté pou travay-la té ni on ti valè, sété rivé fè kréyòl-la glinsé kon gonmbo an fil, kon lè nou ka palé-y èvè lokans a-y ki ta-y, on mannyè alawoulib, konpédi Misyé Derek Walcott limenm té matshé liv a-y dirèk an lang annou bannou É sé la shenn-la bandé : kijan an pé fè kréyòl-la désann nawflaw san mèt twòp shiraj parapòt a anglé-la ?

Èben, sa vin san fòsé : la sa fèt, sété davwa sa té natirèl kon koko dèyè wonm adan dékolaj... Mi dé séri ègzanp zòt ké jwenn pi lwen :

Prèmyé-la, sé kijan pou mèt plizyè hotè anlè menm lidé-la :

  • Lè lè a manjé ayo rivé, sé moun-la ka di: "I'm hungry" : an fen, "I'm starving" : an ka mò fen.
  • Apwédavwa yo fè on biten fòsan, yo ka di : "I am tired" : an las - "I'm particular tired" : an las pou tann é konpwann - "I so tired I giddy" : an kagou balan las an las - "I fagged" : an krazé, an avanni.
  • Lè yo bwè, yo ka di: "Drunk" : sou, boulé- "Drunk as a fish" : sou kon koshon - "Dead drunk" : boulé an sann, grenné kon sirèl.

Poudavwè an ka kwè sé ti diférans-lasa tini onlo potalans pou konpwanndité a mofwazaj-la, an pwan yo osèryé.

Dézyèm-la, sé kijan mwen té mofwazé on pawòl san kolé kréyòl-la anlè anglé-la, men mwen té fè yonn di menmbiten ki lòt-la :

  • Lè Gwo Jan ka pati, i ka di manman-y : "A man have to go". An mèt : Koulèv antòsh pa-a gra : siwvwè ou pa-a ba kò a-w bann...
  • Lè Dyab-la ka tonbé an zo a Gwo Jan pou-y woulé plis, misyé ka di-y : "Only work, work in your mind, ent you has enough ? "An mèt: "Gnenki travay ou ka shonjé, vanta-w pa jen plen ?" Sa vé di : "Ou pa jen ni asé ?", men dèpi sé manjé Dyab-la vlé manjé yo, an pisimyé vanté plen.
  • Lè Dyab-la ka mandé Mi-Jan ès i ka kwè i pi wé ki bouk-la, misyé ka réponn : "I not arguing ! Anything you want." An mèt : "An pa-a palé épi-w ! Boush a-w sé taw."Anglé-la ka di : "Tousa ou vlé"...

An pa sav ka saké bay, men an kontan travay-la, davwa an trapé on favè konyéla parapòt a jan mwen té rété véyatif anlè shak pawòl..., davwa osi an rantré adan shimen-la gran-frè é gran-sè ja trasé bannou-la mwen séyé trasé mwen osi ba sa i dèyè, pou nou wouvè dòt wèt noumenm ké laji pou fè yo vin granshimen yo osi ba lang annou. Sé ti grennsèl anmwen adan migan soup-a-Konngo-la noumenm-annou ka fè-la adan Karayib-la...

An-final-di-kont, ayen pa mòl, men pon-on moun pé-é vin fan-an kwè non-plis tout biten two rèd... Sépousa an mèt anglé-la anfas é kréyòl-la : konsa, moun i vlé kritiké ké pé sav dè kibiten yo kéka palé ; menmjan, moun i vlé konparé ké pé bay adan san krenn palé anpangal, piplis zélèv, étidyan é mètlékòl...

Adantousa, si ni onpati mo nou pa-a konpwann, fò pa sa jenné nou : sa vlé di fò nou ashté on diksyonnè kréyòl. Poukibiten ? Davwa tout bòsko ou pé bòsko, tout wé ou pé wé, ou pé-é jen pé konnèt tout lang a-w, davwa on lang two rish ba on sèl tèt. Sé on bon jan pou nou ba lang-la zèl pou-y shayé nou monté : jou-la noushak ké ni on diksyonnè kréyòl akaz annou-la, é si nou kay fouyé adan-y pou nou apwann palé Lang annou myé oben apwann rèspèté-y plis, jou-lasa, nou ké fè on gran pa pi pré sa nou yé.

Mi, gay Fwansé i ka palé fwansé dèpi an vant a manman yo: yo ka fè fwansé lékòl, é yotout ni diksyonnè fwansé akaz ayo ! Menmjan, Anglé ka palé anglé dèpi an ren a papa yo, men yo ka apwann anglé lékòl, é yotout ni diksyonnè anglé akaz ayo !

Mi Misyé É. ZOLA, gran matshè douvan Dyab é Bondyé : pou-y té rivé matshé Germinal, i té ni pou-y té désann pasé plis ki on lanné anbatè èvè minè pou-y té apwann lang a métyé ayo pou-y té fè on liv anlè yo an fwansé... Mi Misyé V. HUGO, gran matshè an-hod Dyab é Bondyé : pou-y té rivé matshé Les Travailleurs de la Mer, fò-y té ay pasé pwès on lanné an lanmè èvè péshè pou-y té apwann lang a travay ayo pou-y té fè on liv anlè yo an fwansé... Ka nou ka di si sa?

Kon-yéla, poukibiten an mofwazé Ti-Jean and His Brothers ?

Pou palé pawòl senk é kat ba zòt, sé padavwa Ti-Jan é Dyab-la sé mwen, sé nou, sé Gwadloup annou, sé Karayib-la Derek Walcott ka mèt douvan zyé annou. Sè Dyab isidan i ka kwè pèp annou sé yenki on bann kòkòfyòlò yo pé mafyaté ajékontigné san pon-on moun jen lévé doubout adan on sové-vayan bandé pou dékòstonmbré-yo... Men lèwgadé, bidim !, mi Ti-Jan ka sòti la i sòti, ka débatshé ! I piti, men kaka a-y gwo !Sa ka fan-an shonjé kijan Konpè Lapen bat Konpè Léfan lèwvwè, apwédavwa kòk a-y té shantépoul douvan ta Léfan, misyé tékay krazé kankoun a-y balan shofé sa té shofé tèt a-y, lè sé Granmoun-la té hélé "fòs épi fòs !" é yo mèt yo odéfi ay pòté kafé a lòt-la ba-y é ba-y on kalòt an menm balan-la... Sé pi wé Lapen té pi wé ki fè-y gangné, kanmenmsi Léfan té pi fò. Misépousa an mofwazé Ti-Jan é Dyab-la. An ja di sa adan Nèg Mawon : fòs, apa zouti, apa fizi, apa kannon, apa bonm... Fès sé tshè! Fès sé tèt ! Lavérité, on ti mongongnon ka rivé bat pi gran fòs o dézyèm pi gran fòs ki tin, padavwa i ni tshè, padavwa i sav i andwa menné konba-la i ka menné-la, padavwa i anrézon... Konnouyéla, sé nou pou sav si nou ni asé lèstonmak pou nou rantré adan ladjè annou, lévé gawoulé kont dyab, tout mak dyab ka èshé manjé nou, piplis si nou vlé mèt tèt ansanm : sévi annou, sé sa nou yé fò nou défann.

Ja ni lontan onpati frè é sè annou ka montré nou shimen a Pèp annou, akaz annou, adan ti Karayib annou-la san annou soudé anfon lanmè-la... Mi Derek Walcott annou, tanmwen antouka, on boug an fyè kon sè mèt-a-mangnòk-la i ka planté zignanm pou nouri lèspwi annou-la... Annou fouyé sé touzignam-la pou nou mèt pyé anba tab... Sa i potéko konnèt li képé dékouvè-y titak, é ay gadévwè ka fwè é sè vwazen annou ja mèt an kannari annou bannou.

Mi Ti-Jan annou, tanmwen antouka, on boug an fyè menmjan an fyè sé Gangann-la i fè san sòti an wòsh-la pou té fè lidé Libèté éklò an tshè annou. Annou li ti liv-la atètipo, é lè nou ké konpwann, nou ké fè sa Ti-Jan fè pou-y té rivé viv lib adan péyi a-y, pou nou fin pa viv lib an péyi annou, san lapérézité ka maré boyo annou toulongalé davwa nou ka tann san vwè Dyab-la é bannélo a-y ka shashé Nèg-la pou yo sousé san a-y, ki an lizin ayo, ki an biwo ayo, pou yo manjé vyann a-y lè vant ayo ka fè kòd... Panga! Sa ki vayan lévé! Sé dèyè bwa ki ni bwa dèyè!

Ogis M'BITAKO.

Vi é liv a Derek WALCOTT

Derek Walcott, sé on mèt-a-mangnòk a matshè gwomòdan adan Karayib-la, ki adan powézi, ki adan téyat. I trapé Nobèl a Litérati an 1992, toutmoun sav sa. Men kimoun ki Derek Walcott, ki mak a-y ? Ola i sòti pou-y té rivé la ?

Derek Alton Walcott - sé non a-y- fèt Kastri, kapital a Sentlisi, 23 Janvyé 1930, èvè on jimo, Wodérik. Papa yo, ki té on Boémyen pent, vin mò yo té ni on lanné. Manman-y téka fè lékòl Kastri adan Lékòl Métodis-la; i ba-y gou li powézi... Limenm a-y, sé Kastri i ay apwann lékòl, adan Kolèj Sent-Mari. On mètlékòl, ki té pent, Harold Simmons, ba-y gou a penti. Pétèt misyé jwé on wòl adan penn Derek Walcott ké penn pita... Apwé Kastri, i monté Linivèsité West Indies, Mona, Jamayik, avan i désann Trinidad an 1953, oti i kay pasé lanné é lanné... Linivèsité West Indies, sé-y té mèt a twoup téyat-la é ta jounal a sé étidyan-la. An 1957, i trapé on ti kayas pou-y té ay Nouyòk étidyé téyat méritshen.

I mèt li ka matshé poèm lè i té ni katòz lanné anlè tèt a-y. Prèmyé krèy poèm a-y, sé 25 Poems an 1948, men sé an 1962 épi In a Green Night i ké trapé rèkonésans. Apadsa, lè i ké ni sèz lanné, i ké ja matshé seng mosotéyat. É tout via-y, séké gnenki téyat é powézi.

Antrè 1953 é 1957, Derek Walcott ka fè lékòl onlokoté adan Karayib-la, kontèl Sentlisi é Grènad. I ka matshé ba jounal kon Public Opinion Kingstonn é Guardian Trinidad. Anplis, dèpi 1950, i kréyé St-Lucia Arts Guild, twoup téyat a-y i kay jwé prèmyé mosotéyat a-y, Henri Christophe, anlè jan Ayiti lévé doubout. Adantousa, i mètlékòl Linivèsité Bòstonn. Sé onsèl monté é désann antrè Étazini é Trinidad...

An 1959, Derek Walcott ka mèt Little Carib Theatre Workshop doubout Trinidad. Non a-y, dèpi 1966, séké The Trinidad Theatre Workshop, é Misyé ké rèsté mèt a-y jous an 1971. Sé ba téyat i ka woulé, kifè i ké matshé jous dizenn é dizenn mosotéyat, ki ba radyo, ki ba téyat... Onlo adan yo poko liv. Séla ki ba-y plis rèkonésans-la, sé Dream on Monkey Mountain, Ti-Jean and His Brothers é Pantomime...

Derek Walcott trapé tout kalité pri parapòt a liv a-y. Misékonsa an 1971, Dream on Monkey Mountain trapé The Obie Award for Distinguished Foreign Play. An 1981, i trapé MacArthur Foundation 'genius"Award. Pita, séké on Royal Society of Literature Award, é, an 1988, The Queen's Medal For Poetry. Parapòt a tousa, i ké trapé on plas adan gwo bannélo litérati Étazini yo kriyé Américan Academy and Institute ofArts and Letters. Lè yo ba-y Nobèl-la, yo di sé "... for a poetic oeuvre of great luminosity, sustained by a historical vision of the outcome of a multicultural achievement": sé parapòt a on kréyasyon poétik a gran limyè on rèv istorik ka soutshenn é ki ké fin pa bay on mélanj kiltirèl byen fèt...

Lanné apwé i trapé MacArthur Foundation "genius" award-la, i ay fè lékòl Harvard, men sa pa mashé. I viré Bòstonn...

Ni tèlman pawòl pou palé anlè Derek Walcott limenm é anlè liv a-y... On lidé potomitan a sé liv-la, sé kimoun i yé, kimoun nou yé: téyatè a-y ka èshé viv sa yo yé. I ka mélé vi ayo adan bébélé a tousa nou yé adan Karayib-la, ki Zendyen méritshen ki té la avan nou té rivé, ki Zendyen Endou ki rivé lontan apwé, ki Nèg Lafwik Lèsklavaj menné vini, ki Blan Léwòp ki shayé nou isidan... Sé goumé a rèlijyon o kwayans antrè ta Nèg, ta Zendyen é ta Blan, jous antrè ta sé Blan-la yomenm, kontèl katolik é métodis... Sé sé lang-la ka miziré, ki anglé, ki fwansé, ki kréyòl... Sé mizik annou osi, ki tanbou, ki soka... Pa ni shimenkoshi kiltirèl akaz a-y: i sa i yé, i sé li, i sé nou. É toutbiten ki si latè, sé épi zyé a kilti annou i ka vwè yo...

Kon nou ka vwè, Misyé Derek Walcott sé on boug lavi béni, kanmenmsi i ay shashé-y. Anplis ki liv i sav matshé, i sé on pent, i sé on mètlékòl Linivèsité, i fè jounalis, i mét a twoup téyat, èksétéra. Men sa i jous pi bèl ankò dapwé mwen : i pa jen ladjé nou : i toujou viré Sentlisi; i matshé pwès tout Iiv a-y Trinidad éti i ni kaz a-y ki ta-y, kifè soka ni on gwo potalans konsa adan téyat a-y, é i érityé kilti a-y san shashé moké ta moun, kifè sé toudwèt adan pwòp rasin a-y tout liv a-y ka pwan kanman-la yo ni-la pou moun toutlatè enmé yo kon yo enmé yo-la.

Apapoudi, men adantousa, méyè jan pou kontré Derek Walcott, sé li liv i matshé, é li déotwa ka palé dè-y é dè liv a-y.

Mi liv Derek Walcott matshé

Powézi :

  • 25 Poems, Port-of-Spain : Guardian Commercial Printery, 1948
  • Epitaph For The Young, XII Cantos, Bridgetown : Barbados Advocate, 1949
  • Poems, Kingston, Jamaica, City Printery, 1951
  • In a Green Night, Poems 1948-60, London : Cape, 1962 & 1969
  • Selected Poems, New York : Farrar Straus & Giroux, 1964
  • The Castaway and Others Poems, London : Cape, 1965 & 1969
  • The Gulf and Others Poems, London : Cape, 1969
  • Another Life, NewYork : Farrar Straus & Giroux; London : Cape, 1973
  • Sea Grapes, London : Cape; New York : Farrar Straus & Giroux, 1976
  • The Star-Apple Kingdom, New York : Farrar Straus & Giroux, 1979
  • Selected Poetry, Ed. by Wayner Brown. London : Heinemann, 1981
  • The Fortunate Traveller, NewYork : Farrar Straus & Giroux, 1981
  • The Caribbean Poetry of Derek Walcott, and The Art of Romare Bearden, New York: Limited Editions Club, 1983
  • Midsummer, NewYork : Farrar Straus & Giroux, 1984
  • Collected Poems 1948-84, NewYork : Farrar straus & Giroux, 1986
  • The Arkansas Testament, NewYork : Farrar Straus & Giroux, 1987
  • Omeros, New York : Farrar Straus & Giroux, 1990
  • The Bounty, London : Faber ; and New York : Farrar Straus & Giroux, 1997
  • Tiepolo's Hound, New York: Farrar Straus & Giroux, 2000
  • Poems 1965-1980, 1993

Gadévwè dòt poèm i matshé basé jounal-lasa adan-yo :

  • New Statesman, London Magazine, Encounter é Bim...

Téyat:

(Pwès tout liv a Derek Walcott aka Farrar Straus & Giroux, Nouyòk).

  • Cry Fora Leader, 1950
  • Henri Christophe, 1950
  • Robin and Andrea, 1950
  • Senza Alcun Sospetto, 1951
  • The Price of Mercy, 1951
  • ThreeAssassins, 1951
  • Harry Dernier, 1952
  • The Wine of the County, 1953
  • The Charlatan, 1954
  • Crossroads, 1954
  • The Sea at Dauphin, 1954
  • The Golden Lions, 1956
  • Ti Jean and His Brothers, 1957
  • Ione : A Play With Music, 1957
  • Drums and Colours, 1958
  • Jourmard, 1959
  • Malcochon : or, Six in the Rain, 1959
  • Batai, 1965
  • Dream on Monkey Mountain, 1967
  • Franklin, 1969
  • In A Fine Castle, 1970
  • The Jocker of Seville, 1974 (èvè G. McDermott)
  • Remembrance, 1977
  • The Snow Queen, 1977
  • Pantomime, 1978
  • Marie Leveau, 1979 (èvè G. McDermott)
  • Beef No Chicken, 1985
  • The Odyssey, 1993
  • The Haitian Trilogy, 2002

Dòt liv ankò :

  • A Tale of the Islands
  • To Die for Grenada
  • The Poet in the Theatre, 1990
  • The Antilles : fragments of Epic memory, 1993
  • What The Twilight Says, 1998

I mèt grennsèl a-y adan sé liv-lasa :

  • Caribbean Voices, 1966
  • From the Green Antilles, 1966
  • Commonthwealth Poems of Today, 1967
  • Caribbean Verse, 1968
  • The Sun's Eye : West Indian Writing for Young Readers, 1968
  • Is Massa Day Dead ?, 1974
  • Oxford Book of Contemporary Verse, 1945-1980, 1980
  • Plays For Today, 1985

Mi déotwa liv anlè Derek Walcott é anlè Iiv i matshé :

  • Baugh, E., Derek Walcott : Memory as Vision, Another Life", London : Longman, 1978
  • Ned, Thomas, Derek Walcott : Poet of the Islands, 1980
  • Hamner R. D., Derek Walcott, Twayne, Boston 1981 & New York 1993
  • Goldstraw, Irma, Derek Walcott: an annotated bibliography of his works, New York & London : Garland, 1984
  • Wieland, James, The Ensphering mind : History, myth and fictions in poetry of Allen Curnow, Nissim Ezekiel, A. D. Hope, Christopher Okigbo and Derek Walcott, Washington : Three Continents Press, 1988
  • Brown, S., The Art of Derek Walcott, Bridgend : Seren books, 1991
  • Terada, Rei, Derek Walcott's poetry :American mimicry, Boston : Northeastern University Press, 1992
  • Terada, Rei, Derek Walcott's Poetry, 1993
  • Hamner, R. D., Critical Perspectives on Derek Walcott, 1993
  • Parker, M. & Starkey, R., Poscolonial Literatures: Achebe, Ngugi, Desai, Walcott, New York: St. Martin's Press, 1995 - London: Macmillan, 1995
  • Herdeck, Donald, Three Dynamite authors : Derek Walcott (Nobel 1992), Naguib Mahfouz (Nobel 1988), Wole Soyinka (Nobel 1986): ten bio-critical essays from their works..., Colorado Springs : Three Continents Press, 1995
  • King, Bruce, Derek Walcott & West Indian Drama: 'Not only a playwright but a company; the Trinidad theatre workshop, 1959-1993, Oxford : Clarendon Press, 1995
  • Olaniyan, Tejumola, Scars of conquest/masks of resistance: the invention of cultural identities in African, African-American, and Caribbean drama, New York ; Oxford : Oxford University Press, 1995
  • Derek Walcott & William Baer, Conversations With Derek Walcott, Jackson University Press of Mississipi, 1996
  • Hamner, Robert D., Epic of the dispossessed : Derek Walcott's "Omeros"; Columbia & London: University of Missouri Press, 1997
  • Bobb, lune D., Beating a Restless Drum : The Poetics ofKamau Braithwaite and Derek Walcott, 1998
  • Thieme, John, Derek Walcott, Manchester: Manchester University Press, 1999
  • King, Bruce, Derek Walcott: a Caribbean life, Oxford: Oxford University Press, 2000
  • Burnett, Paola, Derek Walcott: Politics and Poetics, Gainsville: University Press of Florida, 2001